A VÉGESSÉG UTÁN (TANULMÁNY AZ ESETLEGESSÉG SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉRŐL)

„Meg kell érteni, hogy a bennünk felmerülo? metafizikai kérdésekre, amelyek azt firtatják, miért van így és nem máshogy, az ťok nélkülŤ igenis hitelt érdemlo? válasz. Többé nem mosolyogni vagy nevetni az olyan kérdéseken, mint hogy ťhonnan jövünk? miért vagyunk?Ť, hanem elmélázni a bámulatos tényen, hogy az olyan válaszok, mint hogy ťsehonnanŤ, illetve ťsemmiértŤ, valódiak.” Quentin Meillassoux (1967) francia filozófus, a spekulatív materializmus gondolkodója. Első könyve, A végesség után igazi szenzáció volt. Hatására indultak útjukra a spekulatív realizmus, a tárgyorientált ontológia és az újmaterializmus filozófiai irányzatai. Meillassoux szerint bizonyíthatóan abszolút szükségszerű, hogy minden esetleges, és erre alapozva felvázolhatók a „hiperkáosz” paradox egyensúlyának alapelvei. Racionális érvelése korunk sürgető kérdéseivel foglalkozik: Milyen volt és milyen lehet az ember nélkül fennálló világ? Hogyan férhetünk hozzá gondolati úton a létnek ahhoz a szférájához, ahol nincs gondolkodás? Mennyiben képes ezt a szférát megismerni a matematizált természettudomány? Miért mondott le róla a modern filozófia, és hogyan szerezheti vissza?