A SZOVJET ELHÁRÍTÁS HÁLÓJÁBAN – A SZÖVETSÉGES ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ISMERETLEN DOK

A Magyarországgal 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére az egyezményt aláíró Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselőiből Szövetséges Ellenőrző Bizottság alakult, amelynek elnöke a Szovjetunió képviselője, Kliment Vorosilov marsall lett. Tekintettel arra, hogy az ország teljes körű szovjet katonai megszállás alatt állt, a szövetségesek megállapodása alapján az Ellenőrző Bizottság szervezetében a szovjet dominancia érvényesült. A SZEB jelenléte és működése lényeges pontokon korlátozta Magyarország szuverenitását, ráadásul – amint a kötetben közölt dokumentumok is mutatják – számos esetben hatáskörét túllépve beavatkozott az ország belpolitikai életébe. A kötet a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet részlege két osztályának az irataiból tesz közzé – kiegészítő és magyarázó jegyzetekkel ellátott – válogatást. Ezek a dokumentumok a SZEB üléseiről felvett – és a korábbi években már publikált – jegyzőkönyvek mellett különösen fontos forrásait képezik mindannak, ami 1945 áprilisa és decembere között Magyarországon történt. Az Adminisztratív osztály anyaga elsődlegesen a megszálló szovjet hadsereg és a magyar lakosság közötti – súlyos konfliktusokkal terhelt – viszonyról, a szovjet hadsereg állapotáról, míg a Felügyeleti (valójában titkosszolgálati) osztály iratai többek között a magyar politikai életbe történt közvetlen beavatkozásokról, a Honvédség Vezérkari Főnöksége kémelhárító és hírszerző (2.) osztálya egykori munkatársainak letartóztatásáról, a terrorcselekményekkel vádolt magyar fiatalok elleni eljárásokról adnak információkat. Különös figyelmet érdemelnek az olyan dokumentumok, mint a gróf Esterházy János felvidéki magyar politikus és párttársai ellen Pozsonyban indított szovjet eljárás iratai, az Ellenőrző Bizottság amerikai tagjaira vonatkozó adatgyűjtés, a japán hírszerzés állítólagos magyar ügynökeinek, az ideiglenes nemzetgyűlés egyes tagjainak letartóztatásáról szóló jelentések. Emellett a dokumentumok bepillantást engednek a magyar politikai rendőrség és az Ellenőrző Bizottság keretében működő szovjet állambiztonsági szervek együttműködésébe is. A kötet bevezetője átfogó képet ad az elmúlt évtizedekben a korszakra vonatkozóan megjelent forrásközlésekről és szakirodalomról, bemutatja az 1945 tavaszán Magyarországon kialakult viszonyokat, elsősorban a szovjet megszálló hatóságok szervezetét és tevékenységét, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet részének működését, szoros összefonódását a szovjet katonai kémelhárító hatóságokkal.