A SZENVEDÉSNEK ÁRA VAN

Zalay Sándor kettős életet él. Legtöbb sorstársától eltérően ő azonban nem felváltva játssza életszerepeit, hanem egyszerre, párhuzamosan éli mindkettőt. A mérnökként és zenészként is maximális teljesítményt nyújtó nyughatatlan főhősnek a tudatosságért, objektivitásért felelős bal, valamint a kreativitást, művészi hajlamot támogató jobb agyféltekéje szüntelenül zakatol. És mivel ezek állandó harcban állnak egymással, a lelki béke sokszor vágyálomként, nehezen elérhető állapotként tűnik fel előtte. Vívódásai, belső küzdelmei hatására szabályos időközönként felgyülemlik és túlcsordul benne a két félteke harcának minden káros következménye, míg végül majdnem végzetesnek bizonyuló önpusztításba kezd.A hosszú életszakaszt átfogó vidám, bohókás, néha kacagtató, később érzelmes, majd döbbenetesen drámai, szó szerint véres és majdnem tragikus regény valójában egy epizódfolyam, amelynek jó néhány fejezete önállóan is megállja a helyét. A teljes egészet egyben értelmezve áll azonban csak össze a kép, így nyer a végén minden értelmet.