A SZELLEM NEMESSÉGE – AZ ELFELEDETT ESZMÉNY

Tho­mas Mann egy éle­ten át ol­vas­ta Goet­hét. Élete vé­gé­hez kö­ze­led­ve össze­gyűj­töt­te azo­kat az esszé­ket, me­lye­ket mes­te­rei, ba­rá­tai, örök kor­tár­sai – Scho­pen­hau­er, Nietz­sche, Tolsz­toj, Fon­ta­ne, Les­sing, Cer­van­tes, Freud és min­de­nek­előtt Goe­the – köny­ve­i­ről írt. Az így meg­je­lent kö­tet­nek a Szel­lem ne­mes­sé­ge. A hu­ma­ni­tás prob­lé­má­já­nak ti­zen­hat meg­ol­dá­si kí­sér­le­te címet adta. 1945-öt írtak. Rit­kán lehet könyv­cím­nek ennél szo­mo­rúbb csen­gé­se. A szel­lem ne­mes­sé­gé­nek fo­gal­má­ról azóta alig­ha hall­hat­tunk, ol­vas­hat­tunk. Tár­sa­dal­munk­ban e ki­fe­je­zés ide­gen, az eszme pedig fe­le­dés­be me­rült.A szer­ző azon­ban vette a bá­tor­sá­got, hogy nemes szel­lem­ben cse­le­ked­jék, nem­csak e könyv meg­írá­sá­val hanem lét­re­hoz­ta a nem­zet­kö­zi Nexus há­ló­za­tot, mely elő­adá­sok­kal, kon­fe­ren­ci­ák­kal újra fel­ele­ve­ní­ti a No­bi­lity of spi­rit esz­mé­jét.A könyv szen­ve­dé­lyes ál­lás­fog­la­lás egy oly