A SÖR KORA

„Nagy élvezettel olvastam, tulajdonképpen a nevezetes és benne is hivatkozott Hamvas-féle borbölcselet nagyobb ívű, teljességre törő megfelelője sörben. Talán roppant műveltséganyagra épülő eszmetörténeti capricciónak nevezhetném intuitív módon (mintegy a sör lelkének megfelelően) egyszerre tudományosan értekező és a parodisztikus elemektől sem visszarettenő műfaját. Utóbbiakat – sok más mellett – a Szent Benedek Regulájáról mint voltaképp eminensen mediterrán, tehát agro- (vagy agri) kulturális alapjait tekintve borfilozófiai jellegű műről írott passzusok példázhatják ami az olvasástapasztalatban mégis a sör kozmikus jelentőségének horizontját nyitja meg: Egyiptomtól a görög metafizikán és az európai, déli és északi mitológián és történelmen át Heideggerig és (messzebb, az őselemekre – ezek helyettesíthetőségére – tekintve) az időtlenségig bezárólag minden a sör dicséretét zengi. Remek, végig egyenletesen, hibátlanul szellemes a traktátus stílusa és valóban rengeteg tudásanyagot is közvetít. A sör mint biztos és mint (egyidejűleg) tetszőleges alap pedig páratlan légiességet kölcsönöz a gondolatmenetnek, anélkül, hogy az veszítene súlyából. Nekem tehát a posztmodern szövegformálás mintapéldája is, a legjobb értelemben.” – Mártonffy Marcell