A MÍTOSZOMLÁSTÓL A SZEMÉLYISÉGIG – A SZIMBÓLUM VÁLSÁGA ÉS A LOGOSZ ENERGIZÁLÁSA

Mi a lét? Ennek a kérdésnek gyakorlati értéke: orientáció, mértékkeresés, annak a térnek a keresése, amely feloldhatja egzisztenciánk szorongató zsúfoltságát, a támadó valóságot mérhetővé teheti és ezzel kivédhetővé minden kicsinyes elemnek azt a hipnózisát, hogy ő az abszolút mérték, amelynek alá kell vetnünk magunkat. A filozófiai kutatás: az egzisztencia szabadságharca. A tér, amit meghódítunk vele: növekedésünk tere. És amikor itt egzisztenciáról beszélünk, egyaránt gondolunk egyéni és közösségi egzisztenciára. A filozófiai kutatás eredeti értelme tehát mértékkutatás. A valóság mértékét keresi, azt, ami meghatározza, hogy minek van valóságértéke, és lehetővé teszi valóságélményeink rangsorolását. A filozófiai kutatás eredeti értelme: a valóság őstörténetének kutatása.Az őstörténet az evidencia megtisztítását, felfrissítését, gazdagítását akarja szolgálni.Óvj meg a hamis biztonságtól! (Evidenciakritika).Biztonság: bizonytalanságok pozitív egyensúlya.***Tábor Béla (1907–1992) barátjával, Szabó Lajossal az elsősorban Rosenzweig és Ebner nevével fémjelzett dialogikus nyelvi gondolkodás magyarországi úttörői és továbbgondolói. Az antibolsevik és antifasiszta oppozícióból indulnak a marxi „gondolkodás és szenvedés szövetsége” jegyében, de megalapozott képviseletéhez egyre szűkebbnek érzik a marxizmus elméleti kereteit. Tábor személyiségvízióját, gondolkodásának centrumát egyaránt formálja a dialogikus gondolkodók biblicizmusa, a plótinoszi és eckharti spekulatív misztika, az indiai hagyomány, de a freudi lélektan kritikai értékelése is.1942–45: munkaszolgálatos a keleti fronton, aztán német táborokba kerül.1945–46: Csütörtöki beszélgetések (résztvevői Hamvas Béla, Kemény Katalin, Szabó Lajos, Tábor Béla, Mándy Stefánia).1945–1988 között nem publikál. Fordításból él, „Preszókratikus (magán)szemináriumokat” tart, beszélgetéseket vezet, dolgozik a Bevezető fejezetek a valóság őstörténetéhez c. projektjén. „Minden megismerésben (abban is, amit ez a mondat fejez ki) három forrásból fakadó megismerés egyesült. Ez a három forrás: a mítosz, a logosz és a misztérium. Ennek tudomásul vétele különbözteti meg a valóság őstörténetét a filozófiától.”„Az új ezredforduló rejtett perspektívája: a személyiség misztériumának centrumba kerülése. Szemben az elmúlt két ezredév uralkodó kettősségével: a mítosz–logosz viszonnyal, az ezredfordulót a radikális demitizálás, de ugyanakkor a logosz-misztérium viszonynak, és ezzel a személyiség problémájának vezérlő szerepe jellemzi.”Könyvei:Vádirat a szellem ellen (Szabó Lajossal közösen), 1936, 2. kiadás Tábor utószavával 1991.A zsidóság két útja, 1938, 2. kiadás utószóval 1990.Személyiség és logosz, 2003.Írásai folyóiratokban: Szombat, Pannonhalmi Szemle, Helikon, Műhely, Új Forrás, Múlt és Jövő.