A MÉREG ÚTJA

Nyolcadik krimijében a szerző egy kivételesen kényes, ám nagyon is aktuális témához nyúl. Egy fiatal orosz vegyészmérnöknő kalandjain keresztül azt mutatja be, hogy napjainkban már nemcsak titkos ügynökök viaskodnak egymás ellen, mint a hidegháborús időkben, hanem mérnökök, informatikusok és számítógépes fejlesztések is részt vesznek a nemzetközi porondon kivívandó hatalmi pozíciókért folyó kíméletlen versengésben. Kátya egy vegyipari cégnél dolgozik, amikor a GRU, az orosz katonai titkosszolgálat emberei felfigyelnek különleges képességeire. Egy zárt városban lévő laboratóriumba küldik dolgozni, ahol új vegyi fegyver kidolgozása folyik. A munkájáért ajánlott összeg bódulatában Kátya vállalkozik a feladatra, de amikor ráeszmél, hogy az általa készített vegyület konkrét felhasználási céllal készül, úgy dönt, hogy agyában a méreg összetételének képletével kereket old. Jól kigondolt terv alapján cselekszik, de az egymással versengő hírszerző központok technikai, anyagi és létszámfölénye következtében hamarosan több titkosszolgálat is utoléri, s míg egyik oldalról megmenekítésén fáradoznak, a másik oldal minden eszközt latba vet annak érdekében, hogy megakadályozza titkainak kiszolgáltatásában. Az üldözés több országon át, újabb és újabb ügynökök bevetésével folytatódik. A kérdés, hogy egy szerelmes férfi önfeláldozó segítségével van-e esély a túlélésre, csak ennek a nagy sebességgel pörgő politikai kalandregénynek az utolsó oldalain dől el.