A MEGYER-HEGY KINCSE – AVAGY SZENT ISTVÁN SZÉKELYEI

A Megyerhegy kincse, avagy Szent István székelyei című könyvem a magyarság és székelységmindeddig meg nem fejtett nyelvi és történelmi “rejtélyeiről” szól. Ilyenek a székelyek nevénekeredete és jelentése, és maguknak a székelyeknek a származása, melyről eddig könytárnyi írott anyagjelent meg. A másik nagy rejtély mely mindeddig megfejtetlen volt a Bíborban születet Konstantin,bizánci császár a Birodalom kormányzásáról írt műve, mely a 10. századi európai történelem,különösen a magyar őstörténet legfontosabb forrása. A 950 körül készült munka útmutató fiának,tanácsokkal a külpolitikáról, valamint a türkök (magyarok), kazárok és szlávok leírásával.Ebbenszerepel a magyarok régi neve “asfaloi savartoi”néven, mely népnévnek, megnevezésnek jelentésétmindeddig nem sikerült megfejteni. Azt hiszem számomra sikerült. Felmerül Budáról, Attila Bledanevű testvéréről elnevezett két vár – Budavára és a székelyföldi Budvár – nevének megfejtése,fejtegetése.A székelység magyarságának bizonygatására Kodály Zoltán részletes véleményét isidecsatoltam a székely népdalról, mely szerinte a magyar népdal. Felmerül mindegyre az Árpádházhun hagyománya mellett a székelység hun származástudata, és hogy a kettő nem választható elegymástól… Bár a Székelyföldön vannak török, illetve türk nyelven értelmezhető helység, illetve hunistenség nevek, ezeket, illetve ezekből egy néhányat, mint tényt megemlítek – saját felfedezésem – deúgy gondolom, nem csatolható a Székelyföldön ma élő székelyekhez, bár érdekes összefüggőjelenségek, és szinte biztos, hogy hunok által itthagyott nevek vannak Udvarhelyszéken. Ha igaz,kérdés, hogy ki őrizte meg 1500 éven át ezeket? Ez már egy másik könyvem témája lesz egyébtörténelmi s nyelvi ritkaságok mellett. Aztán a Megyer és Nyék torzsek nevei, na meg a Hanság…Bágyi Bencze Jakab