A MEGFIGYELÉSI KAPITALIZMUS KORA

A kilencvenes évek végén alapított Google kezdetben egyike volt aSzilícium-völgy gombamódra szaporodó internetes startupjainak.A vállalat ugyan létrehozott egy hatékony keresőmotort, de azelső években messze nem volt nyereséges. 2004-ben viszont a bevételeimár elérték a 3,5 milliárd dollárt, ami kevesebb mint négyév alatt egészen elképesztő bevételnövekedést jelentett. Mikéntvolt ez lehetséges?A könyv nem a Google-ról szól, bár számos ponton hivatkozike vállalat – illetve a másik nagy adatgyűjtő, a Facebook – gyakorlataira.A szerző célja sokkal átfogóbb: feltárni a digitális korszakúj gazdasági logikája, a megfigyelési kapitalizmus alapvető mechanizmusait,gazdasági mozgatórugóit és hosszú távú társadalmicéljait. A szerző meggyőződése szerint a tét nem kisebb, mintaz emberiség jövője: ahogyan az ipari kapitalizmus felborítottaa természet egyensúlyát, úgy most az a veszély fenyeget, hogy azúj gazdasági modell az emberi természetet gyűri maga alá.A megfigyelési kapitalizmus óriási sebességgel terjeszkedik azinternetfelhasználók tevékenysége nyomán keletkező „viselkedésitöbblet” szimpla begyűjtésétől és értékesítésétől az emberiviselkedés tudatos befolyásolásán át a valóságos világ teljes meghódításafelé. Ebben a mérhetetlen anyagi erőforrások mellett azadatgyűjtés példátlan léptékű, okoseszközök garmadáját mozgatógépi intelligenciája van a segítségére. A Nagy Testvér helyett immára „Nagy Másik”, a mindenütt jelen lévő digitális architektúrafigyel bennünket, erőszak nélkül terelve a felhasználókat a kívánatosviselkedés felé. Az új világ metaforája a Kaptár: a tudásegyenlőtlen elosztásán alapuló, totális társadalom, amely a gépitanulás mintájára szerveződik, végső soron felszámolva az egyént,a szabadságot és a demokráciát.