A MAGYAR SZÍNMŰVÉSZET MEGÚJHODÁSÁNAK ÚTTÖRŐJE – DITRÓI MÓR ÉLETPÁLYÁJA

Bálint Lajos ekként idéz fel egy megtörtént esetet Karzat és páholy című könyvében:„Egy Nagymező utcai trafikban láttam… Egy süvölvény türelmetlenkedett vele, mert nem elég gyorsan kapta meg a cigarettáit.Együtt jöttem ki az ifjúval, és megszólítottam.– Tudja, fiatalúr, ki az az ember, akivel berzenkedett?– Mit lehet tudni egy trafikosról?– Azt kell tudni róla, hogy minden más országban jobban megbecsülnék, mert a magyar színjátszás megújhodásának úttörője volt.”Az érintett „trafikos” – vagyis a nyugdíjas Ditrói Mór – előéletében a legrégibb magyar kőszínházat – nevezetesen a Kolozsvári Nemzeti Színházat – virágoztatta fel, majd a pesti Vígszínháznak legendás első igazgatójaként tevékenykedett, és munkált ki járható – sőt máig járt – utat a korszerűbb, életközelibb magyar színházművészetnek.