A LEVEGŐ ÖRDÖGEI

A légtornászok fellépéseikhez nem keresik a füstös, zajos kabarészínpadok szűktérfogatait, gondolnánk – de ez is csak afféle általánosítás,mint mondjuk az, hogy bitófán lógva nem szokás verset írni, hogy egy csikóhal ritkán protestál a futballőrület ellen, vagy hogy a várlidércek kellő felkészültséggel megválthatók. Az ebbe a vékony, de a dolgos mindennapokban csaknem nélkülözhetetlen könyvecskébe válogatott versek egyik legfőbb gyakorlati haszna az ilyen és ehhez hasonlóan káros és veszedelmes általánosítások széles ívű és művészi igényű megcáfolása.Az Unsinnspoesie, azaz németnyelvű velőtlen költészet három igen talentumos trapézművésze új és újabb attrakciók egymásutánjában bizonyítják a szellem és a játék mindenvalószerűségnek fittyet hányó szabadságát – az olvasónak pedig csakugyan nem marad más dolga, mint fejét kapkodva ámulni a levegő e korláttalan ördögein.