A LÉLEK FEJLŐDÉSE – AZ ÁTLÉNYEGÜLÉS PSZICHOLÓGIÁJA

„A mi jógánkban a központi lény kifejezést a bennünk lakozó Isteni részre alkalmazzuk, mely az összes többi részt támogatja, valamint túléli a halált és a születést.”Sri Aurobindo A jóga terminológiájában a pszichikus alatt a lelket, a tiszta pszichét vagy isteni magot értjük, mely az elme, az élet és a test mögött áll (nem az egó), de amiről eleinte csak nagyon felszínesen vagyunk tudatosak. A pszichikus az Isteni egy része, örökkévaló az élet körforgásában, élettapasztalatokat pedig külső eszközeivel (elme, fizikai test stb.) szerez. Ahogy a tapasztalatok szaporodnak, megnyilvánul egy fejlődő pszichikus személyiség, ami mindig a jóhoz, az igazhoz és a széphez ragaszkodván végül elég felkészültté és erőssé válik ahhoz, hogy az anyagi természetet az Isteni felé fordítsa. Végül nyíltan és teljesen feltárva magát, képes áttörni a mentális, vitális és fizikai burkukon, átvéve az irányítást az ösztönök és más késztetések felett. Ekkor már nem a természet (Prakriti) uralkodik a lelken, hanem a lélek, a Purusa irányítja a természetet. A pszichikus maga a lélek vagy az Isteni Tűz egy szikrája, ami az egyéni fejlődést támogatja a földön. A pszichikus lény pedig a lélek-tudatosság, aki életről életre fejleszti magát. A pszichikus az Isteni egy szikrája, mely belül növekszik, hogy az Isteni egy részeként végül visszavonhatatlanul elérje önnön Abszolút természetét.