A KRITIKA ALAKZATAI

<p>Ha megnézzük a nagy utópikus koncepciókat, és</p><p>közülük is mindenekelőtt Thomas Morus Utópiáját,</p><p>akkor azt látjuk, hogy egyértelműen döntő</p><p>bennük a normatív szempont: ilyennek és ilyennek</p><p>kellene lennie egy ideális társadalmi berendezkedésnek.</p><p>De rejtetten (alig kitapinthatóan)</p><p>még ez is mindig tartalmaz kritikai mozzanatot:</p><p>minden olyan társadalom rossz, amely nem</p><p>ilyen, mint az ideális. […]</p><p>*</p><p>Ha ennek metodológiai oldalát tekintjük, akkor</p><p>azt mondhatjuk, hogy a normatív szempontot</p><p>(mértéket) közvetíteni kell a reális tárggyal,</p><p>vagyis (ebben az esetben) a társadalommal. Ennek</p><p>a közvetítésnek a különböző formái adják a</p><p>kritika alakzatait, amelyek a filozófia története</p><p>során nagy változékonysággal léptek fel.</p>