A KÁRPÁT-MEDENCE FÖLDRAJZA

"Éppen 65 éve, 1947-ben jelent meg Bulla Béla és Mendöl Tibor azóta klasszikussá nemesedett munkája a Kárpát-medence földrajzáról, s azóta nem készült átfogó összegzés erről a témáról. Ennek hátterében természetesen nem az áll, hogy az újabb geográfus nemzedékek nem lettek volna alkalmasak hasonló szintézis összeállítására. Az ok prózai: mint annyi más területen, a politika itt is durván beletenyerelt a tudományba, s az államszocializmus hosszú évtizedei alatt a földrajzi kutatásokat is jórészt az államhatárok közé zárták, s az ezeken kívüli vizsgálatok kiváltották a hatalom rosszallását. S mivel a Kárpát-medencét Trianon óta számos országhatár darabolja fel, az egyes országokban folyó földrajzi kutatások eredményeként olyan mozaikok jöttek létre, amelyeket nem lehetett összeilleszteni, azaz nem lehetett egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence képet összeállítani. A Kárpát-medence mint egységes földrajzi tér, illetve ennek gondolati leképeződése természetesen nem merült feledésbe, s amikor 1990 tájától új idők jöttek a nagytérség egykori szocialista országaiba, akkor viszonylag hamar megindultak a Kárpát-medencei léptékű földrajzi kutatások. Tulajdonképpen ezek képezték az alapját annak, hogy egyáltalán felmerülhetett egy összegző és átfogó Kárpát-medence könyv gondolata.Amikor egy ilyen fajsúlyú mű kiadására komoly esélyek támadnak, akkor rögtön az elején dönteni kell arról, hogy miként álljon össze a szerzőgárda. Bár lettek volna előnyei, az a gondolat fel sem merült, hogy egy szűk, mindössze néhány fős csapat állítsa össze a kötetet. Ahogy az a Világföldrajz esetében is történt, itt is igyekeztünk kitárni a kaput, s mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.Éppen 65 éve, 1947-ben jelent meg Bulla Béla és Mendöl Tibor azóta klasszikussá nemesedett munkája a Kárpát-medence földrajzáról, s azóta nem készült átfogó összegzés erről a témáról. Ennek hátterében természetesen nem az áll, hogy az újabb geográfus nemzedékek nem lettek volna alkalmasak hasonló szintézis összeállítására. Az ok prózai: mint annyi más területen, a politika itt is durván beletenyerelt a tudományba, s az államszocializmus hosszú évtizedei alatt a földrajzi kutatásokat is jórészt az államhatárok közé zárták, s az ezeken kívüli vizsgálatok kiváltották a hatalom rosszallását. S mivel a Kárpát-medencét Trianon óta számos országhatár darabolja fel, az egyes országokban folyó földrajzi kutatások eredményeként olyan mozaikok jöttek létre, amelyeket nem lehetett összeilleszteni, azaz nem lehetett egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence képet összeállítani. A Kárpát-medence mint egységes földrajzi tér, illetve ennek gondolati leképeződése természetesen nem merült feledésbe, s amikor 1990 tájától új idők jöttek a nagytérség egykori szocialista országaiba, akkor viszonylag hamar megindultak a Kárpát-medencei léptékű földrajzi kutatások. Tulajdonképpen ezek képezték az alapját annak, hogy egyáltalán felmerülhetett egy összegző és átfogó Kárpát-medence könyv gondolata.Amikor egy ilyen fajsúlyú mű kiadására komoly esélyek támadnak, akkor rögtön az elején dönteni kell arról, hogy miként álljon össze a szerzőgárda. Bár lettek volna előnyei, az a gondolat fel sem merült, hogy egy szűk, mindössze néhány fős csapat állítsa össze a kötetet. Ahogy az a Világföldrajz esetében is történt, itt is igyekeztünk kitárni a kaput, s mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt."