A HOMOK ATYJA – ALMÁSY LÁSZLÓ TITKOS ÉLETE

Abu Ramla, vagyis a Homok Atyja képes élettörténete. Egy interaktív képes album, amelyből videók, filmek, archívumok is megtekinthetők korábban kiadatlan írások és naplók mellett, miközben a kötet Almásy teljes életrajzát nyújtja a hírhedt 1946-os népbírósági per anyagával együtt. Adatok: több mint kétszáz eredeti Almásy sivatagi fotó, hatvan eredeti lapközlés és dokumentum, QR-kóddal letölthető videók, filmek, fotók, archívumok, két tucat térkép, valamint Almásy expedícióinak mai fotói.Almásy László Ede (Borostyánkő, 1895. aug.22. – Salzburg, 1951. márc. 22.) világhírű Afrika-kutató, felfedező, Almásy György Ázsia-kutató fia. Londonban folytatott műszaki tanulmányok után az osztrák Steyr autógyár alkalmazta. 1926-ban utazott először Afrikába, a Núbiai-sivatagba, hogy egy új típusú autót kipróbáljon. Ettől kezdve majdnem minden évben szervezett egy-két expedíciót Afrikába. Gépkocsin bejárta Tanganyikát, Kenyát, Ugandát, Szudánt, ahonnan a núbiai és líbiai sivatagon keresztül utazott Kairóba, 1929-ben Egyiptomban repülőiskolát létesített és a sportrepülést kifejlesztette. 1930-ban tevés expedíciót vezetett Szudánból Abesszíniába, 1932–33-ban repülőgéppel és gépkocsival a Líbiai-sivatag addig ismeretlen fennsíkját, a Gilf Kebirt tárta fel. A Zarzura oázis felfedezése is az ő érdeme. Az Uveinat-hegység barlangjaiban a történelem előtti korból származó sziklafestményeket talált. 1934-ben a Líbiai-sivatagban és Szudánban sziklafestmények után kutatott. Feltérképezte Vadi Hauart és Vadi Halfát. Tudósított a Nílus egyik szigetén élő „magyaráb” nevű berber törzsről, amelynek tagjai állítólag II. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok leszármazottai. 1941-ben behívták katonának, és német kikérésére az Afrikakorpshozvezényelték,a hol bravúros sivatagi hadműveletet hajtott végre (Salaam). A háború után a kommunisták koholt vádakkal többször letartóztatták, végül felmentették.1947-ben ismét Egyiptomba utazott, ahol sivatagkutatási program kidolgozása mellett autóképviselettel és a sportrepülés tovább fejlesztésével foglalkozott. 1949-ben egy vitorlázó repülőgépnek Párizsból Kairóba való vontatásával harmadmagával távolsági világrekordot állított fel. 1951-ben betegen Salzburgba szállították. Halálos ágyán értesült arról, hogy kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává. Az általa 1932-ben Kairo–Heliopolis mellett alapított sportrepülőtér, mely vezetéknevéről vált ismertté, ma AlMaza néven nemzetközi légiforgalmi kikötő.Almásy László teljes életművét, kiadatlan írásait és naplóit a kiadó már megjelentette az utóbbi években, az újabban fellelt ismeretlen Almásy-írások a jelen kiadványba kerültek be.