A HÍRNÉV- ÉS BECSÜLETVÉDELEM JOGGYAKORLATA A POLGÁRI ÉS A BÜNTETŐJOGBAN

A hírnév- és becsületvédelem kérdései az alkotmányos jogállam kiépülése óta folyamatosan a nyilvánosság figyelmét élvezik. A magyar társadalom, benne politikusokkal, közéleti személyiségekkel, hírességekkel, újságírókkal, egyéb véleményformálókkal és természetesen a jogalkotókkal, jogalkalmazókkal és tudományos kutatókkal immár több mint három évtizede birkózik azzal a kérdéssel, hogy milyen keretek között lehet valakit bírálni, kritizálni, mit enged meg a szólásszabadság alkotmányos védelme, és meddig terjednek a közügyekben érintettek személyiségi jogai.A kötet alapjául szolgáló kutatás a 2012-es Btk. és a 2013-as Ptk. hatálya alatt 2021 végéig valamennyi elérhető és legalább a törvényszéki (büntetőügyekben), illetve ítélőtáblai (polgári perekben) szintre jutó hírnév- és becsületvédelmi ügyben született döntést megvizsgált. Ez összesen 276 büntető- és 687 polgári ügy elemzését jelentette. A kutatás hangsúlyozottan csak a közügyeket érintő döntésekre fókuszált, tekintettel arra, hogy a hírnév- és becsületvédelem általános megközelítései ezen ügyekben hoznak elő sajátos és nehezen megválaszolható, alapjogi szempontból is kiemelten érzékeny kérdéseket.A témával foglalkozó tudományos elemzések csak nagyon ritkán hatoltak mélyebbre a vonatkozó alkotmánybírósági döntések elemzésénél, illetve a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) által közzétett elvi jelentőségű döntések vagy BH-k bemutatásánál. Egy ilyen merítés szükségszerűen a felszínen marad, és nem alkalmas arra, hogy a valóságot – azt, hogy valójában milyen a vizsgált kérdések jogalkalmazói gyakorlata – a maga egészében bemutassa. Érdemes volt tehát nekilátni egy átfogó elemzésnek, amelynek eredményét e kötet foglalja össze.