A FÖLD SZÍVE

"Az ember minél kevésbé létezik, minél kevesebb lényegiséggel rendelkezik, annál több pénzre, hírnévre, barátra és proteinre van szüksége. A föld szíve központi szereplője Nietzsche. Mint a regényt képező tanulmányokból, (kvázi)tudományos jellegű értekezésekből, filozófiai és vallási ihletésű esszékből, levelekből, interjúból, újságcikkből és feljegyzésekből kiderül, a német filozófus életrajzából hiányzó három hónapot titokban Cipruson töltötte, ahol egyebek mellett vörös hőlégballon építésébe fogott, Shakespeare-előadást rendezett, összebarátkozott a mevlevi dervisekkel és a sziget őslakosaival, az egy méter magas hurubokkal.Fejtegetéseiben Nietzsche többek között közli meglátásait az iszlámról, a németekről, a filozófiáról, a pszichoanalízisről, a művészetről, az étkezésről, a betegségekről, a háborúról, a Zembla síron túli irodalommal és filozófiával foglalkozó havilapnak adott interjújában pedig a televízióról, az internetről, a dohányzásról és a huszonegyedik századról is kifejti véleményét.Szerzői csavarjaival, első pillantásra öncélúnak tűnő játékosságával Svetislav Basara sok esetben lerántja a leplet a tabuként kezelt „nagy igazságokról”, a hagyományos értékek álarcai mögé rejtőzött romlottságról, a modern ember eltévelyedéséről és hipokríziséről. Folyamatos misztifikációival tulajdonképpen a maga abszurd módján demisztifikálja a világot, nem kevésbé magát az irodalmat és az irodalmi alkotást is, mindenestül elutasítva azt a beidegződést, miszerint jelentős témákról csak halálkomolyan lehet szólni. Svetislav Basara, a szerb irodalom fenegyereke 1953. december 21-én született Bajina Baštában. Napjainkig több mint harminc kötete látott napvilágot. Regények mellett elbeszéléseket, esszéket, drámákat ír. Színműveit több színházban is nagy sikerrel játszották, könyvei megjelentek angol, német, francia, olasz, magyar, bolgár és macedón fordításban. Számos irodalmi díj tulajdonosa. 2001 és 2005 között Jugoszlávia nagykövete volt Cipruson."