KÁIN – HELIKON ZSEBKÖNYVEK 95.

José Saramago (1922–2010) utolsó regénye, a Káin mintha csak igazolni kívánná a Nobel-díjas író egy korábbi, annak idején nagy botrányt kavaró kijelentését, miszerint „a Biblia kegyetlenségek katalógusa, amely még mindig jelentős – és nem feltétlenül jó – befolyást gyakorol kultúránkra, sőt életmódunkra is.” Merthogy a „testvérgyilkos” jelével megbélyegzett Káin történetébe Saramago beleszövi azokat a bibliai epizódokat, amelyek szerinte Isten következetlenségét, felelőtlenségét, sőt kegyetlenségét példázzák. A biblikus tájakon botcsinálta időutazóként vándorló Káin találkozik egyebek között a fia feláldozására parancsot kapó Ábrahámmal, az Isten segedelmével százezreket lemészárló Józsuéval, a tengernyi csapással sújtott Jóbbal, de látja Bábel tornyának végzetét, illetve Sodoma és Gomora pusztulását is. A regény befejező mondata szerint Káin és Isten vitája „még mindig tart”, és ez a vita – Saramago értelmezésében – egy testvérgyilkos és egy tömeggyilkos polémiája.