PÁSZTOREMBEREK

„Könyvem ötvenévi terepmunka eredménye. Szemléletem már a kezdeteknél kialakult, azóta művelem a fényképezve kutatást, a gyakorlati vizuális antropológiát.Az élethelyzeteket soha nem befolyásoltam. A távoli pusztákon élők mindennapjai csak úgy tárulnak fel, ha szinte köztük él az ember. A nomádok is akkor nyílnak meg.A magyar Alföld pásztorkultúrája sztyeppei típusú. A párhuzamokért sorra látogattam Ázsia részben ma is nomadizáló népeit, messze túl azon a körön, ahol eleink jártak. A Kárpát-medencében van másféle, hegyvidéki típusú magyar pásztorkodás is, de az kulturális átvétel. A kötetben szereplő, a találkozások élményét dokumentáló közel 500 fotó 1967 és 2012 között készült.”Kunkovács László (Endrőd, 1942), Balogh Rudolf-díjas fotóművész, néprajzkutató„Mi, magyarok, több mint 11 évszazada lakjuk es műveljük a Hortobágyot. Hazánknak bizonyosan ez az egyik olyan része, melynek használatba vétele nem okozott semmilyen gondot honfoglaló eleinknek, hiszen olyan tágas réteket, legelőket találtak itt, mint amilyeneken a korábbi évszádokban, évezredekben is éltek. Hoztak magukkal a jószágtartáshoz szükséges tudást, eszközöket, tapasztalatokat. Ez a tudás évszázadok viszontagságait túlélve a mai napig él a Kárpát-medencében annak ellenére, hogy a pásztorembert, az emberpásztort sok helyen villanypásztor váltotta fel.Kunkovács Laszló természetesen hiteles albuma bizonyítja, hogy a pásztortársadalom gyökerei mélyre nyúlnak, így biztos alapul szolgálnak az előttünk álló évszázadok felnövekvő csikós, gulyás, juhász nemzedékeinek, akik megöregedvén minden bizonnyal így kezdik majd mondandójukat: bezzeg az én időmben a pásztorember…”Szilágyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójaA tartalomból:AjánlásRejtőzködő világok – lépésnyire tőlünkTeli tarisznyábólKezdetben voltak az ősfoglalkozásokEmber a tájban, táj az emberbenA pásztori rendMitől másfélék?Kinnhálók és hazajárókA pusztagazdaTáltos hírében állókItt nyugszik a pásztorok királyaTetőtől talpig, előírásosanKalapformákZsinórozott juhászöltönyEzüstpitykés mellényCifraszűrA másik vagyontárgy: a subaFöltámadhat-e a guba?Gatyás SárköziCsizma – Hová lett a „bocskorpíz”?Kézbeliek és övönlévőkBotKampóKarikás ostorTarisznyaPipa és kostökzacskóBicska nélkül sohasem!VillásbicskaBicskatokTűzszerszámTovábbélő népművészet – egyenes ágonFaragók, bőrművesek, ostornyéldíszítők, pásztori szűcsökBugaci juhász festőecsettelSzéphangúak, tárogatón játszók, táncoslábúakAki megfújta Lehel kürtjétA pásztorszállások és más építményekSzárnyékHűvösölő és más enyhelyekKontyoskunyhóA szélvédett főzőhely, a „vasaló”HodályMit találunk a kunyhó körül?Pásztorszék, evőszékJuhnyíró ollóPányvaBotospányvaBéklyóNyakörv, kolonc, szopásgátlóJuhásztalyigaA legeltetés tudományaA dörgölődzőfaKarámDrankaKolompok és csengőkMezei operációkA szamárA kutya: a négylábú bojtárNagyobb munkákKisbárány születik: elletésKiverésNyírás és gyapjúleadás. JuhfürdetésTőzegkészítésSzéjjelverésÁllásidőkAz önépítő egyedüllétÁllni is tudni kellDélidőben a kút és a bogrács körülPásztorfeleségekA juhásznék és tejmunkáikSzáraztészta az emberemnekTájról tájraHortobágy, a példaadóBalmazújváros, a Hortobágy mellyékénSzoboszló és AngyalházaAz utolsó pusztai kocsma, a Sas-csárdaTéli határjárás NádudvaronA kunmadarasi rétA tiszaszőlősi csordásBöszörmény határában, Pródon és BagotánNánásiakA dél-borsodi síkságSzatmár-beregiek és nyíriekEcsegpuszta és ÁlomzúgA Köröstől a MarosigA Felső-KiskunságA Duna–Tisza köze és BugacÉszak-MagyarországA Dunántúlon másként vanA szigetközi csörgősbotPortré a Felvidékről: Deákos Farkas LajosDélvidékiekTúl a Királyhágón, a körösfeketetói vásárbanHegyi román pásztorok között, MáramarosbanFejős juhászok KárpátaljánGyergyóAz esztenák világa a Csíki-havasokbanRégi és mai pásztorünnepeinkA Hídi vásárApajpusztaGulyásversenyVókonyaBölcsességért napkeletreAz eurázsiai füves puszta, a Hortobágy nagybanHol élnek a mai nomádok?Szárított hús, kumisz és száraztúróMongólia, a pásztorállamA jurta már nem tökéletesíthetőÖrök útitársunk,