SZINGLI ANYA

„Aztán kezdett valami átbillenni. Nem az erőszakkal kezdődik. Nem egy erős szorítással, és nemis egy ütéssel. Egy megjegyzés, amitől zavarba jövök. Egy pillantás, amitől összehúztammagam. Kell hozzá az én személyiségem, manapság empatának hívják az ilyet. A negyedikpszichológusom azt mondja, ne legyek magammal annyira szigorú, ki lehet ebből jönni. Aztsenki nem mondta, hogy lesz egy olyan félelmetes éjjel, ami nem hagy más választást, mintelmenni. Ha maradok, legközelebb nem úszom meg. „Megúszni”… mondom, és nem hiszem el,hogy ez lesz a szerelemből. Hiszen ha kijössz a boltból, és lekever neked egy tenyeres talpast apasi, vagy behúzol neki vagy kihívod rá a rendőröket, nem? De nem mész el vele egy randira…No. Itt először elmész randira, aztán jön a többi.De mégis meddig lehet maradni egy bántalmazó kapcsolatban, mentegetni egy embert, merttraumatizált gyerekkora volt? Hogy lehet ebből kilépni anélkül, hogy maga a bántalmazó vinneel a határodig? És mit adsz tovább a gyermekednek, ha maradsz?”A könyv szerzője ezekre a kérdésekre kereste és találta meg a választ. A fizikai erőszak szülteezt a könyvet, örökölt családi minták, abúzus, lelki bántalmazás. De ahelyett, hogy a szerzőáldozatként tekintene magára, úgy döntött, hogy a fájdalmat erővé gyúrja.Mivel a regény azzal a szándékkal (is) íródott, hogy segítse feldolgozni a traumát, amit egy bántalmazópárkapcsolat okoz, így rendhagyó zenés módon mutatja be ezt a világot. Így átélhetjük az írószemszögéből mindazt a folyamatot, ami segített kilépni ebből a kapcsolatból és hozzájárult a lezárásához.A dalok nem csak a feldolgozásban segítenek, de levegővételként is szolgálnak a fizikai agressziók után.Íme, egy bántalmazó párkapcsolat története – belülről.