AZ ESETLEGESSÉG MINTÁI – ÖSSZEGYŰJTÖTT ESSZÉK, TANULMÁNYOK, KRITIKÁK

Bárdos László életműve széles körű világirodalmi műveltségének köszönhetően igen sokszínű. A hagyatékában fellelt munkáiból összeállított, a Károli Könyvek sorozatban megjelent első kötete, az Átültetések vers- és prózafordításai után Az esetlegesség mintái tanulmányainak, esszéinek, kritikáinak gyűjteménye.A palettán a francia romantikusoktól a parnasszistákig találkozunk irodalomtörténeti ismertetésekkel, verselemzésekkel. Több ízben is foglalkozik a szerző Alfred de Vigny munkásságával, mert a magyar olvasók által kevéssé ismert „legnagyobb francia romantikusnak” helyet akar adni a hazai köztudatban Victor Hugo mellett. Emellett jelentős Schiller- és Hölderlin-verselemzést is olvashatunk tőle, de Shelley-, Keats- és Whitman-, valamint Shakespeare-tanulmányok is szerepelnek a könyvben. Különös elánnal vetette bele magát a műfordítás kérdéseibe, ilyen témájú írásai rendszerint saját fordítói gyakorlatából, szakmai tudásából fakadóan szinte műhelyesszék.A magyar modernségből Kosztolányi Dezső, Szép Ernő, Móricz Zsigmond és mások mellett Adyról is írt. Róla szóló dolgozata a költő hullámvölgyének idejére koncentrál. Szinte rajongással vegyes a figyelme Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes munkássága iránt. Könyvkritikái és recenziói gyakran a kortárs irodalom világából, ismeretlenebb és friss szerzők könyveivel is foglalkoznak, olykor pedig szeretett alkotói alakuló művészetét követik, mint Vasadi Péter és Csorba Győző esetében.A megjelenés időrendjében közölt írásai esetlegesen alakuló, de mindenkor mintázatokat kirajzoló saját irodalomtörténetén kalauzolják végig az olvasót.