A MECSEK HEGYSÉG KÉSŐ JURA-KORA KRÉTA PELÁGIKUS FAUNÁJA

A Mecsek hegység késő jura – kora kréta (oxfordi – hauterivi) pelágikus faunájáról Karl Peters 1862-ben tesz először említést, hogy aztán Böckh János 1880-1881-ben az első monografikus igényű faunafeldolgozást elvégezze. E korai, úttörő kutatást azonban nem követi semmilyen, monografikus igényű őslénytani munka. Ezen 25 millió év (nagyjából a 155 és 130 millió év közötti időszak) mecseki pelágikus faunájáról meglehetősen hézagos ismereteink vannak. De igaz ez a hegység mezozoos geológiájára is: Vadász Elemér 1935-ben kiadott földtani összefoglalója óta geológiai témájú monográfia sem készült a hegység késő jura – kora kréta faunájáról/geológiájáról. Az évszázados elmaradás persze magában rejti a számos izgalmas felfedezés lehetőségét, amit a szerző ki is aknáz. Munkájában, melynek gerincét a gyűjtött ősmaradványok (mintegy 1500 példány) taxonómiai feldolgozása teszi ki, 225 fosszilis fajt ismertet, mellyel jelentős mértékben bővíti faunisztikai ismereteinket a vizsgált rétegsorból, ami ma már 380 taxonra rúg. A szerző által leírt fajok közül 134 első ízben kerül ismertetésre a Mecsekből, ezzel a jelenleg ismert oxfordi – hauterivi pelágikus fauna meghatározó részét (csaknem 40%-át) a szerző ismerte fel a Mecsekből.A munka a taxonómiai rész mellett az ezek alapján levont rétegtani, faciológiai, paleoökológiai és paleobiogeográfiai következtetéseket is tartalmazza, mely résztudományokban új felismeréseket tesz: új őskörnyezetet ír le (melyből több, a tudományra nézve új fajt közöl), elsőként mutatja ki 8 ammonitesz-kronozóna jelenlétét a hegységből, elsőként ismertet kimmeridgei radiolaria-faunát a Mecsekből stb.A könyv elsősorban szakkönyv, ám az oxfordi – hauterivi pelágikus fauna monografikus igényű bemutatása és a tudományos eredmények mellett a földtudományok iránt érdeklődő olvasó számára is haszonnal forgatható, hiszen 53 fényképtábláján valamennyi gyűjtött ősmaradványt bemutatja, melyek nagy része először ebben a munkában kerül fényképes dokumentálásra a Mecsek földtani kutatásának mintegy 150 éves története során.