A KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR SZÍNJÁTÉKAI MAGYARORSZÁGON (11-18. SZÁZAD)

Kiadványunkban a 11. századi Csillagjáték mellett a 17–18. században, Magyarországon előadott összes, eddig ismert olyan színjáték napvilágot lát, amely a karácsonyi ünnepkör, azaz advent, karácsony és vízkereszt tartalmának és lelkiségének sokszínű és ma is előadható gyümölcse. A magyarázatokkal, kottákkal, betűhíven kiadott 31 db latin, magyar, német és szlovák nyelvű színjátékból megtudhatjuk, hogy a korabeli katolikus és protestáns középiskolák ünneplését összekapcsolták a retorikai gyakorlatokkal és a bukolikus költészettel: Theokritos és Vergilius görög pásztorai belakták a betlehemi pusztát. A szegedi betlehemes az ókori görög mitológiából keres párhuzamokat a Szent Lukács evangéliumában megörökített születéstörténethez. Pannonhalma, Dör és Jászfényszaru betlehemes játéka máig élő dramatikus népénekek füzérével jeleníti meg az ünnep misztériumát. Zsolna és Gyöngyös két-két pásztormiséje liturgia- és zenetörténeti gyöngyszem: a trópus műfaj felvirágozásának kései tanúi. Az allegóriák közül az egyik eperjesi darabban a hat Kívánság áhítja a Megváltót, és a Négy Égtáj örvendezik Jézus Krisztus e világra születésének. A hiánypótló, enciklopédikus kötet legalább nyolc tudományág: a liturgia-, a színház-, a dráma-, a zene-, az iskola-, a művelődés- és a lelkiségtörténet, továbbá a vallásnéprajzi kutatás számára tesz közzé újdonságokat.