KALLIOPÉ VACSORAVENDÉGEI – ANTOLÓGIA

A Csikófogat tehetséggondozó műhely legújabb gyűjteményét,hat fiatal író, költő bemutatkozását tartja kezébenaz Olvasó. E kötet nemcsak a sziporkázó egyéniteljesítmények miatt érdekes és fontos, de irodalomtörténetiségéttekintve is: jól kivehető a tendencia, miszerinta legifjabb alkotónemzedék könnyebben talál utat önmagáhozés a befogadóhoz a próza, mint a líra segítségével.Kivételek persze – akár nagyszerűek, ahogy kötetünkbenis – mindig akadnak. Ám mindez azért is figyelemreméltó,mert közben annak is tanúi lehetünk, ahogy irodalmitörekvéseikben a költészet észrevétlen beköltözika széppróza sorai közé. Nem konkrét technikai fogásokravagy tudatos koncepcióra kell gondolnunk, inkábbegyfajta szemlélet nyilvánul meg. Olyasmi, ami egészenősi forrásokból táplálkozik, és nem kérdés, hogy túlmutataz aktualitáson, a kortárs tendenciákon. Miként szólmégis a XXI. század hangján? Talán úgy, hogy éppen ezaz a hang, amit líránk és prózánk generációk óta keres;a művészi kifejezésmód, amit azonban nem meglelni kell,de hozzá visszatalálni érdemes.„Férfiuról szólj nékem, Múzsa,” – hívta magához Kalliopétaz epikus költészet atyja, Homérosz, valamikor hét-nyolcszázévvel időszámításunk előtt. Vagyis miközben előre tartanak,nagy utat kell még megtenniük az időben visszafeléis antológiánk szerzőinek. De tehetségük, elszántságuk ésapadhatatlan alkotókedvük okán már most megelőlegezhetjüknekik a bizalmat, hogy bérelt helyük lesz Kalliopéasztalánál.Rózsássy Barbara