A KÍNA-TALÁNY MEGFEJTÉSE

Miért nem helytálló a konvencionális gazdasági bölcsesség? Kína négy évtizede tartó felemelkedését páratlan figyelem övezi az akadémiai szféra részéről éppúgy, mint globális közvélemény oldaláról, olyannyira, hogy mára az amerikai választásokat is meghatározó és befolyásoló témává vált. A világ legnépesebb országa ugyanis a nyugati modelltől eltérő utat járva, történelmileg is példátlan felzárkózásra volt képes, amely a globális erőviszonyok átrendeződéséhez vezetett. A Kínáról alkotott, sokszor szélsőséges vélemények és nézetek ugyanakkor gyakran téves, és érzelmek által is vezérelt feltételezéseken alapulnak. Yukon Huang, a Carnegie Endowment for International Peace szervezet főmunkatársa – aki akadémiai és szakértői pályafutása során a nyugati és a kínai nézőpontot is megismerte – könyvében Kína gazdasága egyes aspektusainak részletes vizsgálatán keresztül azt járja körül, hogy miért alakultak ki ezek a szélsőséges véleménykülönbségek, illetve miért nem alkalmazható a konvencionális közgazdasági bölcsesség Kína esetében. A szerző véleménye szerint a félreértések és a szélsőséges véleménykülönbségek egyrészről abból adódnak, hogy Kína sajátos gazdasági rendszere, amelyet az állam és a piaci erők egyszerre formálnak, precedens nélküli, ami megnehezíti az elemzését és az értelmezését. További félreértésekre ad okot Kína mérete, regionális diverzitása, valamint az egyedülálló módon decentralizált közigazgatási rendszere, amelyek mindenféle általánosítást és összehasonlítást lehetetlenné, de legalábbis félrevezetővé tesznek. Huang sajátos nézőpontból veszi sorra azokat a széles körben elfogadott, ám téves nézeteket, amelyek Kína külső megítélését leginkább meghatározzák; elsősorban a potenciális adósság- és ingatlanpiaci válság, a „Nyugattal” kialakított kereskedelmi és befektetési kapcsolatok, a korrupció és a politikai liberalizáció közötti összefüggések, valamint Peking egyre asszertívabb külpolitikája vonatkozásában.