ISTENE VADRÁCNAK, ISTENE MAGYARNAK

Milorad GrujiE (1950, Nagybecskerek). /jvidEken El. Verses- Es novellˇs k^tetei, majd ˙jvidEki ˙tik^nyve utˇn kEt regEnnyel jelentkezett. Az Istene vadrˇcnak, istene magyarnak (Bog Vadraca i Madűara, 2001) t^rtEnelmi regEny, akˇrcsak az elsi, A Duna-sor ˇrnyEkˇban (U zasenku Dunavskom sokaku, 1999) is.Jelen t^rtEnete az idik vˇltozˇsˇrŰl szŰl, amiben az ember mindig ember marad. A t^rtEnet ugyan ˙j, ˇm a lElek rEgi, Es a rossz meg a vilˇgvEg hozadEkaival terhelt. A sosrscsapˇs Es a megsemmis¸lEs tragEdiˇja fˇtumkEnt lebeg a fej¸nk felett, de egyben prŰfEcia is.R^vid mondatai az elbeszElEs k^nnyedsEgEt sugalljˇk, helyenkEnt aforizmakEnt, korunk filozŰfiai tEteleikEnt hatnak. A fihis t^rtEnetEbe k¸l^n^s szInt Es mElysEget visz Jovan Sterija PopoviE jeles szerb drˇmaIrŰ Es Petifi Sˇndor nagy magyar k^lti nyolc-nyolc versrEszletEnek a fejezetek ElEn valŰ k^zlEse mintegy figyelmezetEskEnt, hogy ha his^k nem is, de nek¸nk lˇtnunk kell a k^ltik jŰzan ItEletEt. Akˇr szerepet is cserElhetnEnek,