RÁCIÓ ÉS RAJONGÁS – ESZMEFORGALOM NYUGA – EURÓPÁTÓL ERDÉLYIG (1580–1730)

Keserű Bálint válogatott tanulmányainak többsége a nemzetközi kutatás egyik népszerű területére összpontosít, a kora újkori heterodox vallási törekvésekre. Kiteljesedésük előzményei a Kárpát-medencében is fellelhetők. A szerző az erdélyi unitarizmus forrásainak föltárása és földolgozása során Pirnát Antal munkásságát folytatja az eddig többnyire csak idegen nyelven megjelent írások első csoportjában: Christian Francken – a vallás bizonytalan voltáig eljutó – értekezésétől a már-már a fölvilágosodás eszméivel birkózó Michael Paul Rhegenius munkásságáig. A kötet nagyobbik részében, a gondolkodás racionális túlsúlya után, a tárgyalt szereplők vallásos útkeresésükben nem az ész, hanem a rajongás útját járták. A megújulást nem a dogmák észszerűsítésétől várták, hanem a lélek újjászületésétől, a személyes kegyesség elmélyülésétől, a kinyilatkoztatás mélyére hatolástól. A befogadásban aktívak közül a kalandorból európai hírű könyvkiadás-szervező Johann Permeier és az ifjú Lazar Henckel alakját több oldalról is megvilágítják a tanulmányok. A befogadott szerzők közül Johann Arndt és Jacob Böhme emelkedik ki, és fölbukkannak sziléziai barokk költők is.