SCIPIO

„Lectori salutem! Üdvözlöm az olvasót. Valeria Antonia vagyok, Lucius Scipio özvegye” – kezdődik a kisregény, és így folytatódik: „Mindketten már túl voltunk életünk delén, amikor megismertem Scipiot, és összeházasodtunk. Alig pár hete, hogy férjem elhunyt hátrahagyva egész életén át megszakítás nélkül vezetett naplóját. Nagy kár lenne, ha ez a gazdag és változatos lét feledésbe merülne, mert azt gondolom, mindenkinek tanulsággal szolgálhat. Ezért elhatároztam, hogy közrebocsátom a megőrzött tekercseket.”