KÖRLETELLENŐRZÉS

Normal Gergely első kötete verbo-voko-vizuális költői terrorizmus. A lát­hatatlan magyar neoavantgárd ha­gyo­­mány több ponton megidéződik ebben a szikár nyelvű, mégis orgiasz­ti­kus vizualitással megalkotott könyv­ben. A szerző neve ugyanúgy játék, aho­gyan a többes szám használata. Normal experimentumainak igenis van tétje: „a tankok nem a mi emlé­ke­ink / nem a mi harcunk / valahol otthon szovjet utódállam” A Körletellenőrzés a felügyelet és a büntetés poszt­szov­jet korszakának generációs könyve, látlelete, ám úgy, hogy sem a tér, sem az idő, illetve semmiféle konkrét kö­zös­ség nem játszik meghatározó sze­re­pet a kötet absztrakt világában. Bör­töngép, átlátszó cellákkal, a büntető intézetek nyelvi architektúrája, a pa­ra­noia paradicsoma. Kitépett lapok egy embernövényi naplóból, poszt­huma­nista anti-krónika. A jelzőkből vi­szont elég, most te következel, bátor olvasó. (Orcsik Roland)