ILLIBERALGATE

Különös dolog a történelem, ugyanis szépen formálható, és jellemzője, hogy mindig a győztesek írják. Remélhetőleg csakis ezzel magyarázható, hogy az emberiség nem és nem tanul sem a saját, sem úgy általában a világ történelme során elkövetett hibákból. Hogyan is tenné, ha azok (kevés, nagyon kirívó, eltussolhatatlan kivételtől eltekintve) egyszerűen eltűnnek mindazok tolla nyomán, akiknek nem érdekük, hogy az általuk vezetett nép amolyan „hoppá”-érzéssel a homlokához kapjon, rádöbbenve: ezen az úton tilos továbbmenni, mert bizony csapdába, gödörbe, külhonba vezet. P. Nagy Mária sokkoló, elgondolkodtató regénye egy olyan Magyarországra repíti olvasóját, ahol bizony annyi a „hoppá”, hogy akár nyugodtan hagyhatja is a homlokán a kezét, hogy végül a történet végén mellé helyezze a másikat is, beléjük temesse az arcát, és elkezdjen gondolkodni – vagy csomagolni.