MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉS A ROMÁN FŐVÁROSBAN

A több, mint egy fél évszázad óta Bukarestben élő szerző régi bukaresti magyar újságokban, egyházi levéltárak iratanyagában búvárkodva hozza felszínre adatait a 19. században és a 20. század első harmadában létezett regáti magyar egyesületekről: a Szent István Király Egyesületről, a Koós Ferenc Körről, a bukaresti Magyar Házról, a Petőfi Művelődési Társaságról, de foglalkozik a bukaresti magyar oktatás történetével, részletesen bemutatja a két világháború közötti időszak regáti magyar szórványéletét nyomon követő Egyházi Újságot; megrajzolja jeles regáti magyar közéleti szereplők és írók (Koós Ferenc, Nagy Sándor, Udvari András, dr. Bakk Elek, Szemlér Ferenc, Lőrinczi László) portréját. de beilleszkedik könyvének keretébe néhány, a regáti magyar élettel kapcsolatos könyv ismertetése is. Az ismeretlen adatok sokaságát feltáró könyv azonban tanulságát tekintve is fontos: az idegen közegben magyarként való megmaradás titka a közösség vállalása és az érette való cselekvés.