VALCERINA 1.

Ebben az Amerikában is megjelent könyvben mások a célok, mint a klasszikus fantáziaregényekben. Valcerina nem a szülei gyilkosát, a zsarnok boszorkányt vagy a hazáját elfoglaló hódítót akarja legyőzni. Egy gyertyát keres, amelyről azt sem tudjuk, létezett-e valaha, és ha volt is, nem égett-e már el régen. Valcerina nővére, Roxána udvarhölgyből királynővé lett, mégsem az országlással foglalkozik, hanem a bosszút szövögeti, és valljuk be, mesterien. Szandrosz pedig nem ereszkedik le a hétköznapok valóságba. Nem keresi apja gyilkosát, nem akarja megszerezni az őt megillető királyi trónt, „csupán” a mindenség titkát fürkészi. Megtudjuk, hogyan készül a pénz. Sóhajból, vágyból s persze sok hozzákevert koromból hamisítják a Sába aranyat. De mitől olyan népszerű a mindig zárva tartó Siker-diszkont? Miért vonulnak fel fiatal férfiak a jéghegy elé? És miféle képződmény az a Mátra-hegyi Kettősbarlang, hacsak nem a saját múltunknak, hibáinknak és lelkiismeretünknek katakombája! Ebben a regényben nem varázspálcával, hanem képzelettel teremtenek. A vásárban nem pénzzel, hanem szóval, gondolattal és érzéssel fizetnek. És nem sonkát, kolbászt vagy paradicsomot vásárolnak a vevők, hanem színeket, illatokat, s főleg reményeket.Nem akarunk pálcát törni a regény szereplői felett, de a Szerzőnek nem jók és rosszak között kellett egyensúlyoznia, hanem esendőkből és gyarlókból kellett megfestenie az emberi nagyszerűség panorámaképét. Hát ettől újszerű és egyedi ez a felhők hátán ringó, és mégis drámai mélységű olvasmány.