EGY CZITROM HAJÁVAL – SZABÓ MAGDA ÍZEI II.

Szabó Magda még halála után bő tíz évvel is tartogat meglepetést számunkra. Hagyatékából előkerült egy újabb, jócskán megtépázott, rongyos-rojtos szélű, pluszlapokkal kiegészített kézírásos receptfüzet. Míg az előző, szintén az örökség részeként megjelent Egy meszely az fél icce című kötetben a receptúrák szorosabban kötődtek az írónő családjához, a most nyilvánosságra kerülők más okból lehettek fontosak számára. Vajon miért őrizhette meg az írónő a több mint száz éve írott recepteket? Alighanem az érdekelte, hogy a látszólag hétköznapi „művekben”, vagyis a receptekben, mennyi minden megelevenedik a múlt szokásaiból, napi történéseiből, ha értő szemmel olvassuk őket. Hiszen milyen izgalmas összevetni, mi maradt meg és mi hullott ki az idő rostáján a régen használt kifejezésekből, az alapanyagokból, a mértékegységekből és az akkoriban készülő ételleírásokból. Nem is gondolnánk, mi mindenről „mesélhet” a Napóleon-torta, a császármorzsa vagy a bolygó hollandi – ezek ugyanis annak idején ismert és népszerű fogások voltak. Igaz, hogy iccében, meszelyben, fontban, latban, verdungban megadott hozzávalókból készültek, de némi számolgatással mi is kreálhatunk belőlük olyan ételeket, amelyek a mai terített asztalnak is díszére válnak, és mindenki jóízűen fogyaszthatja őket. Bátran válogathatunk a puszedlik, piskóták, kiflik, stanglik és perecek közül, és bizonyosan rábukkanunk számos, ízlésünknek megfelelő receptre a kötet olvasása közben. Ne lepődjünk meg azon sem, ha manapság divatos ínyencségekre találunk – ilyen a churros vagy a profiterol –, csak ne ezen a néven keressük!Jó böngészést és jó sütés-főzést! Reméljük, sok érdekességet tartogat az olvasóknak a régmúltnak ezekről a szakadozott papírlapokról átmentett üzenete!