VILÁGKÉPEK – KÉPVILÁGOK

<p><i>Lukács</i> evangélistától nem maradt ránk festmény, de létezik a világon tucatnyi olyan „Madonna gyermekével” ábrázolás, amelyik többé-kevésbé hasonlít egymásra, és amelyeket az általa festett kép másolatának tartanak. Szent Lukács a festészeti munkásságáról szóló apokrif hagyomány alapján lett a festők védőszentje. Annyit biztosan tudunk óla, hogy orvos volt, és utánajárt azoknaka tényeknek, amelyeket Jézusról hallott.</p><p><i>Huang Kung-wang</i> a kínai tájképfestészet egyik meghatározó alakja, aki pályáját hivatalnokként kezdte, majd a világi ügyeskedésekből történt kiábrándulása után taoista szerzetesnek állt. Ötvenéves is elmúlt már, amikor festeni kezdett, s legjelentősebb műveit életének hetedik évtizedében alkotta.</p><p><i>Vincent van Gogh</i> egész életútja során újra és újra feltépett, fájó seb, hogy az otthontól kapott mércének – az eladhatóságnak – a festményei nem tudtak megfelelni. Anyagi kiszolgáltatottsága és csődöt mondott kapcsolatai is komoly szerepet játszhattak lelki betegségei kialakulásában és súlyosbodásában, ami végül is öngyilkosságához vezetett, de egy olyan úton, amelyet egyre rangosabb, mindinkább egeket ostromló művei szegélyeznek.</p><p>Három korszak, három világ, három sors kerül e kisregényben az olvasó elé párhuzamos, fikciós életrajzok keretében – sok-sok eredeti és kortárs írásműre támaszkodva –, valamint három olyan példa, amelyben a művészet nem pusztán a lélek vagy a szellem luxusa, hanem létszükséglet, életstratégia és megoldás a sors kihívásaira.</p>