JOGOT, MERT EMBEREK VAGYUNK

Leírás

Jogot, mert emberek vagyunk – ezekkel a szavakkal fordultak 1848. július 24-én Magyarország és hozzákapcsolt tartományokbeli izr. lakosok megbízottjai a júniusban megválasztott népképviseleti országgyűléshez. Követeléseiket elsodorta a nemzet akkor fontosabbnak tartott érdeke, az Ausztriától való függetlenség. A politikai érdek előbbrevaló volt, mint a jogrend polgári modernizációja.A jelen tanulmánygyűjtemény, három évtized elszórtan megjelent, eddig kötetbe nem gyűjtött írások, a magyarországi zsidók történetét mutatja be esettanulmányokban. Vulgáris stílusban jelzek néhány témát, amelyeket a cikkek egyáltalán nem vulgáris módon tárgyalnak. Ki az örököse egy Buda keresztény ostromában (1686) meghalt csecsemőnek, az apa vagy az anyai nagyapa? Hány Jeruzsálem van Európában? Érdemes-e zárt nemzeti piacot létrehozni (Védegylet), vagy inkább a zsidókat, akiknek hasznos külföldi összeköttetéseik vannak, kellene bevonni a nemzetgazdaságba? Hogyan készítette el egy nyomda a zsidók legendás egyiptomi megmenekülésének forgatókönyvét az 1930-as évek fenyegetettségében? Mi tartalma lehet az asszimilációnak, ha a többségi társadalom megkívánja a nyelvi, ethnikai, vallási kisebbség teljes alkalmazkodását, de nem tűri meg a másfajtákat, mert belülről bomlasztanák a nemzetet? Kell-e államegyház a szekuláris világban, és kik azok, akik akarják? Miért éppen Bécs volt az oka a magyarországi antiszemitizmusnak?Tempora mutantur: az idővel együtt változik a múlt, a történelem jelentése is. Nem a források, az események, hanem az, amit ma veszünk észre bennük. Mai helyzetünkből nézve élesebben látjuk, milyen döntések előtt álltak régi korok emberei. A tősgyökeres magyarság a 18–20. században nem tekintette a nemzet, az ethnikai nemzetként definiált társadalom részének a másféléket: zsidókat, cigányokat, jövevényeket. Önépítő lendületében a nemzetállam lezárta határait előlük, nem tűrte a másféleséget nyelvben, szokásokban, nem tűrte sem a személyt, sem az összetartó kisebb közösségeket. Ez van ma is. Körbetekintve pedig látjuk, van, ahol a magyarokkal van baj. A zsidók kérelmének teljesítését 1848-ban nemzeti érdekből halasztották, csak a kiegyezés (1867) adta meg jogaikat, és hogyan?, és meddig? Tiszaeszlár, zsidótörvények, és aztán egyrészt a sötét, közönyös hallgatás, másrészt a menekülő felejtés. Alig több mint három évtizede próbálunk beszélni a részletekről. A 19–20. századi zsidó történelem mutatja a mintázatot (paradigma), amelyet napjainkban a bezárkózó nemzetállamok követtek, követnek kisebbségeikkel szemben. Százhetvenöt év után még mindig megállnak az egykori izr. képviselők szavai. A jog- és esélyegyenlőség egy politikai kommunitásban (állam) jár mindenkinek, aki benne él: mert emberek vagyunk.

Apple Shopping Event

Hurry and get discounts on all Apple devices up to 20%

Sale_coupon_15

13,80 € ÁFA-t tartalmazza

Elfogyott

Elfogyott

Ez a könyv jelenleg nincs készleten

Adja meg e-mail címét és értesítjük ha újra lesz!

19 People watching this product now!

Online fizetés Barionnal:

Könyvajánlónk - további könyvek, termékek

HAJNAL TOSZKÁNÁBAN

raktáron

12,23 € ÁFA-t tartalmazza
Szerző

SORELL, JULIE

Kiadó

K.A.S KIADÓ

TÓBIÁS, A KUKÁSAUTÓ – KERÉK MESÉK –

raktáron

9,65 € ÁFA-t tartalmazza
Szerző

MECHLER ANNA-HAJBA LÁSZLÓ

Kiadó

MANÓ KÖNYVEK

TATOK TATOK

raktáron

6,91 € ÁFA-t tartalmazza
Szerző

SZABÓ T. ANNA

Kiadó

MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ KFT

BIOLÓGIA 10. – AZ ÉLŐLÉNYEK VÁLTOZATOSSÁGA

raktáron

12,13 € ÁFA-t tartalmazza
Szerző

MS-2641

Kiadó

MOZAIK KIADÓ

Customer Reviews

0 reviews
0
0
0
0
0

Értékelések

Clear filters

Még nincsenek értékelések.

„JOGOT, MERT EMBEREK VAGYUNK” értékelése elsőként

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1 2 3 4 5
1 2 3 4 5
1 2 3 4 5